Szentes-donáti szélmalom – Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Szentes a 19. század végén híres volt szélmalmairól, melyek legnagyobb része a 20. század elején eltűnt, csak külterületen maradtak fent. A donáti határrészen 1866-67-ben Csúcs János gazda által épített szélmalom 1954-ben egyedüliként kapott műemléki védettséget 1979-ig állt eredeti helyén, ekkor az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba történő áttelepítéséről döntöttek, lebontották, majd elszállították. A skanzenben 1988-ban nyílt meg az újjáépített szélmalom. A malom szerkezetét teljes mértékben helyreállították. A szentesi szélmalom tipikus képviselője a dél-alföldi felülhajtós szélmalomtípusnak.

 

Mindszenti falazott széldaráló – Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A Hódmezővásárhely és Szentes közötti tanyavilágban már az első világháború után széldarálókat kezdtek építeni a tanyasiak. Könnyen kezelhető és egyszerűen felépíthető darálók voltak és a lakosság nem kényszerült rá, hogy terményét messzire kelljen fuvaroznia. A mindszenti falazott széldarálót 1938-ban építette egy helyi faragó, 1980-ban bontották el és áttelepítették az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba.

 

Röszkei járgányos paprikadaráló – Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark

Szeged környékén a 19. században kezdődött a paprikatermelés. A paprikát eleinte hajó-és vízimalmokban, később szélmalmokban is őrölték. Sajátos szerkezet a szegedi tanya udvarán, a szín alatt látható paprikadaráló, nevezhetjük paprikamalomnak is. Házi készítésű daráló, mely úgy működött, mint a szárazmalom. Két rúdját lóval hajtották, a rudak egy „járgány” nevezetű fogaskerék áttételhez vannak csavarozva, amely egy vájatban forgó rudat forgat.  Valószínűleg az 1930-as években készült. Akárcsak a széldarálók, ez a szerkezet is a tanyasi parasztság alkalmazkodó készségének és technikai leleményességének sokatmondó bizonyítéka.

 

Mártélyi széldaráló (másolata) – Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark   

A széldarálót eredeti helyéről, Mártélyról, a Nagy-féle tanya mellől 1975-ben a Kopáncsi Tanyamúzeumba telepítették, majd onnan került át az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. 2019-ben az eredeti 100 éves szerkezet visszakerül a hódmezővásárhelyi határba, a Kopáncsi Tanyamúzeumba, az Emlékparkban pedig hiteles másolatát állították fel.