Mártélyi széldaráló – Hódmezővásárhely, Kopáncsi Tanyamúzeum

Mártély és tanyavilága 1882-ben lett Hódmezővásárhely része, a tanyák száma folyamatosan nőtt a 19. században, a növekvő gabonatermelés pedig egyre több malmot igényelt. A mártélyi tanyák közt az 1880-as évekre már 6 szélmalom őrölt, de a 20. század elején már nem működtek. Ezt követően a tanyai lakosság kisméretű szélmalmokat – amelyeket elneveztek széldarálóknak– építettek fából, a tanya mellé saját használatra. A mártélyi tanyavilágban két sógor, Nagy Sándor és Hegedüs Sándor építették az első két ilyen szerkezetet 1918-19-ben. Az ötletet az I. világháborúban, a galíciai fronton látott kisméretű orosz szélmalmok adták számukra és ezt építették meg otthonuk mellett. A szükség, és a széldarálók könnyű kezelhetősége okán a két világháború között 18-20 széldaráló épült a környéken, amelyek kis része még az 1980-as években is működött. Az itt bemutatott széldarálót Nagy Sándor földműves építette 1919-ben.

A széldarálót eredeti helyéről, Mártélyról, a Nagy-féle tanya mellől 1975-ben a Kopáncsi Tanyamúzeumba telepítették, majd onnan került át az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. 2019-ben az eredeti 100 éves szerkezet visszakerül a hódmezővásárhelyi határba, a Kopáncsi Tanyamúzeumba, az Emlékparkban pedig hiteles másolatát állították fel.